A pszichoterápiás és a spirituális utat sokan szembeállítják egymással. Dolgozatomban kerestem olyan szerzőket, gyakorló szakembereket, akik (f)elismerik, hogy ez a kettő szorosan összetartozik.
André Louf a spirituális kísérést evangéliumi terápiának nevezi, amelynek célja, hogy a személyt teljes születéséhez, emberségének minden aspektusának integrációjához juttassa. A spirituális kísérő és kliense közötti kapcsolatban lehetővé válik, hogy a kliens elengedje hamis énjét, és belépjen a fokozatosan feltáruló valódi énjébe, és a tudattalan én integrálódjon a tudatos énbe.

Ő felhívja a figyelmet arra, hogy ez a folyamat közös a spirituális vezető/terapeuta és a kliens közötti minden kapcsolatban, függetlenül a spirituális hagyománytól vagy a pszichoterápiás megközelítéstől. A folyamat pszichológiai dimenziója nem választható el a spirituális dimenziótól, a kettő szorosan összekapcsolódik. A természetes elválaszthatatlan a természetfelettitől, a hiteles spirituális út hozzájárul a pszichológiai fejlődéshez és gyógyuláshoz.

Thomas Keating a spirituális utat egyfajta pszichoterápiának tekinti, ahol az Isteni gyógyítja az embert létezésének minden dimenziójában: a testtel és az érzelmekkel kezdve.

Harborne a pszichoterápiás gyakorlat és a spirituális vezetés közötti hasonlóságokat és különbségeket vizsgálja, és azt sugallja, hogy bár a két tevékenység között lehetnek különbségek, a folyamat lényegében ugyanaz. Úgy véli, hogy a pszichoterápia hatékonyságához hozzájáruló négy feltétel a spirituális vezetés esetében is teljesül: érzelemmel töltött kapcsolat a segítséget nyújtó személlyel; terápiásnak tekintett környezet; a gyógyítási folyamat indoklása; valamilyen rituálé vagy folyamat.

Harborne könyvében sürgeti a spirituális vezetőket, hogy fordítsanak figyelmet a belső folyamat pszichológiai dimenziójára, a pszichoterapeutákat pedig arra, hogy vegyenek bátorságot a gyógyulási folyamat spirituális dimenziójának feltárására.

A Gestalt pszichológia alak-háttér elve alapján kijelenthető, hogy a pszichoterápiában a folyamat legnagyobb részében a biológiai, az intrapszichés és az interperszonális/kapcsolati dimenzió áll a középpontban, így a pszichoterápiában általában ezek a dimenziók képviselik az alakot, a spirituális/transzcendens dimenzió pedig a hátteret. Az alaknak a háttérrel való megfordítása azonban ajánlott: a spirituális dimenziók feltárása a pszichoterápiában.

A lelkivezetésben a figyelem inkább a spirituális dimenzióra összpontosul, így ez képviseli az alakot, a másik három dimenzió pedig a hátteret. Az alaknak a háttérrel való megfordítása itt is ajánlott: a biológiai, az intrapszichés és az interperszonális/kapcsolati dimenziók feltárása és integrálása a spirituális folyamatba.
Minden terápiás megközelítés és spirituális vezetés elismeri, hogy a kapcsolati változók fontosak a pszichoterápia előrehaladása szempontjából. Az ülések során háromféle kapcsolat létezik: az Énnel való kapcsolat, a terapeuta és a kliens közötti kapcsolat és az istenkapcsolat.

Kővári összehasonlítja a lelkigondozás és a lelki vezetés folyamatának személyközi dinamikáját. Ha a pszichoterápia figyelembe veszi a belső folyamat spirituális dimenzióját, és azzal dolgozik, akkor a lelkigondozásra vonatkozó megállapítások a pszichoterápiára is igazak.

Az istenkapcsolatra fókuszáló lelkikísérés elsősorban arra kíváncsi, hogy mi történik, ha valaki tudatosan kapcsolatba lép az Istennel. Erre a definícióra építve a segítő szerepének és funkciójának megváltozásáról beszél: a spirituális vezető többé nem a hatótényező a kapcsolatban, a Titokzatos Másik a kezdeményező és cselekvő. A spirituális vezető legfeljebb facilitátor, de többnyire csak tanúja annak, ami a kliens és az Isten találkozásában történik. Szerinte a spirituális kísérésben a kliensnek az Istenivel való kapcsolata a fejlődés és gyógyulás ágense, a (lelkigondozói) tanácsadásban és a pszichoterápiában pedig a terápiás kapcsolat tölti be ezt a szerepet.

Kővári modellje figyelmen kívül hagyja, hogy minden emberi tapasztalat többdimenziós. A kliensnek az istenivel való kapcsolatát ugyanabban a dimenzióban látja, mint a spirituális kísérőjével vagy terapeutájával való kapcsolatát. Így az isteni és az emberi, a szent és a profán szétválasztásához vezethet. Ezzel a konceptualizációval szemben a Barry által javasolt többdimenziós tapasztalati modellben az istenihez való viszony a tapasztalat spirituális dimenziójában van.

Martin Buber azt állítja, hogy minden Te-ben az örök Te-vel találkozunk, és Barry rámutat, hogy az Istenség minden kinyilatkoztatása egyben valami más kinyilatkoztatása is. A titokzatos Másik a terapeuta személyén, a terápiás kapcsolaton, valamint más kapcsolatokon és tapasztalatokon keresztül kezdeményez és cselekszik.

Az alak-háttér Gestalt-elv felhasználása a pszichoterápiában és a lelki vezetésben a kapcsolatok egy másfajta modelljét javasolja.

A pszichoterápiában a kliensnek az Énnel és a pszichoterapeutával való kapcsolata (a biológiai, az intrapszichés és a kapcsolati dimenzió) az alak, és a kliensnek az Istennel való kapcsolata (a spirituális dimenzió) az háttér. A spirituális tanácsadásban a kliensnek az Istennel való kapcsolata az alak, az Énnel és a spirituális kísérővel való kapcsolata pedig a háttér. Mindkét folyamat hatékonyabbá válik, ha a szakemberek odafigyelnek az alaknak a háttérrel való megfordítására.

A fejlődés és a gyógyulás ágense az a kapcsolat, amelyben az első három kontaktus típus létrejön. Mind a pszichoterápiában, mind a spirituális kísérésben a kapcsolat ezen típusai több dimenzióban is feltárhatók. Bár mind a pszichoterápiának, mind a spirituális kísérésnek megvan a maga sajátos fókusza, ajánlott a négy dimenzió mindegyikét feltárni a folyamat során.

A korábbi bejegyzéseimben felvázolt modell segítségével szeretném bemutatni, hogy a fejlődés és gyógyulás egyetemes folyamata hogyan zajlik a pszichoterápiában és a spirituális kísérésben a négy dimenzióban. Az egyetemes belső folyamat mind a négy dimenzióban történő segítése e két módjának feltárásán keresztül szeretnék javaslatot adni arra, hogy az alak-háttér inverzió hogyan történhet mind a pszichoterápiában, mind a spirituális kísérésben.