Együttérzés az újszülöttel, aki voltam

Ebben a meditációban együttérzően fordulunk oda az újszülötthöz, akik voltunk. Engedjük a testünket emlékezni, hogy milyen volt először érintkezni a külvilággal.

Nem az a fontos, hogy ami a meditációban megjelenik, pontosan úgy történt-e, vagy sem a születésünkkor.
Hanem az, hogy együttérzéssel forduljunk oda ahhoz, ami megjelenik.

Ez a meditáció sem relaxációs gyakorlat!

Akármilyen testérzet, érzelem, belső kép jelenjen meg, annak helye van!