A különböző kultúrák, világvallások, pszichológiai irányzatok sokféle módszert és eszközt fejlesztettek ki, amelyek arra hivatottak, hogy segítsenek megküzdeni életünk kihívásaival. Biológiai, pszichológiai és spirituális tanulmányaim és saját életutam, küzdelmeim során számos ilyennel ismerkedtem meg, és megtapasztaltam, hogy vannak olyan helyzetek, amikor ezek az eszközök nagy segítségemre voltak, és voltak olyan helyzetek, amikor hátráltattak az egészségesebb, teljesebb, boldogabb élet felé való törekvésemben. Megdöbbentem azon, hogy ugyanazok a módszerek egyik élethelyzetben, egyik személynél működnek, máskor, vagy más személy esetén még ártalmasnak is bizonyulhatnak.

Keresve ennek az okát, és azt a módot, ahogyan a rendelkezésemre álló eszközök gyógyítónak tudnak bizonyulni, rábukkantam egy olyan kincsre, amely megtalálható minden nagy spirituális hagyományban és az elmúlt két évtized pszichoterápiás gyakorlatában is. Mivel ez a kincs életemben és mindazon emberek életében, akiknek szakemberként vagy magánemberként segíteni próbáltam a „bölcsek kövének” bizonyult, mely minden más eszközt és minden más tapasztalatot gyógyírrá változtat, úgy döntöttem, írok egy bejegyzés sorozatot, hogy minél több emberrel megoszthassam, amire rátaláltam.

Sajnálatos módon a cikksorozat megírásában nehézséget jelent, hogy a magyar nyelvben nincs olyan szó, amely ezt a lelki jelenséget pontosan meg tudná nevezni. Az angol compassion szót idegenül hangzana kompassiónak fordítani. Ezért a magyar szakirodalomban használatos együttérzés kifejezést fogom használni, amely nem fedi teljesen a fogalom eredeti értelmét. Ahol pedig ez nem bizonyul megfelelő fordításnak, külön fogom jelezni.

A kompassió (com=-val,-vel, pati=szenvedni) szűkebb értelemben együtt szenvedést, tágabb értelemben viszont a szenvedélynek, az intenzív érzelmeknek közös átélését jelenti. A buddhista meditációk tapasztalait tudományosan vizsgálva jelent meg a Compassion Focused Therapy, amit magyar nyelven Együttérzésre fókuszáló terápiás irányzatnak fordíthatunk.

Abban az ajándékban lehetett részem, hogy a mesteris szakdolgozatomat az önegyüttérzés pszichológiai rezilienciára gyakorolt hatásairól írhattam, így pszichológusként is megbizonyosodhattam az együttérzés terápiás hatékonyságáról; valamint az elmúlt félévben a pszichológiai folyamatos képzésem keretében lehetőségem volt részt venni egy a Romániai Pszichológusi Kamara által is akkreditált képzésen az Együttérzésre Fókuszáló Terápiáról. Tanulmányaim és kutatásom folyamán több szakkönyvet is elolvastam ebben a témában, és meg kell vallanom, hogy a mindennapjaimban különféle gyakorlatokkal saját (ön)együttérző képességemet is tudatosan fejlesztem. Mindezen tapasztalataim alapján szeretnék összeállítani és közkinccsé tenni egy magyar nyelvű anyagot az együttérzés témájában.

Szakirodalomként dr. Kristin Neff-nek az öngyettérzésről írt könyveit, valamint dr. Nicola Petrocchi az Együttérzésre fókuszáló terápiáról szóló kurzusát használtam fel.

Szeretnék írni az (ön)együttérzéssel kapcsolatos tévedésekről, az önegyüttérzés alapelemeiről, evolúciós előnyeiről, neurofiziológiai alapjairól, terapeutikus hatásmechanizmusairól, kapcsolatáról az önkritikával, szorongással, depresszióval, szégyennel, haraggal, megbocsátással, másokról való gondoskodással, valamint spirituális vetületeiről.

Szeretettel hívom mindazokat, akik olvassák a bejegyzéseimet, járjuk együtt az önegyüttérzés ajándéka felfedezésének útján!