Ebben a bejegyzésemben be szeretném mutatni a terápiás ülésen történő gyógyulási folyamat szakaszait az Én találkozástípusai váltakozásának dinamikája fényében. Itt felvázolom az öt szakasz jellemzőit, és a következő bejegyzésemben magyarázni fogom a folyamatot.

Az első szakaszban a piros rendszer aktiválódik a kliensben, a szorongás, a düh, a szomorúság, a szégyen vagy az undor érzései jelennek meg. A kliens a negyedik találkozástípusban van (T4, az a találkozás, amelyben az Én-Az kapcsolat az Én-Te kapcsolaton kívül van) a saját Énjével és a terapeutával. A piros rendszeréhez kapcsolódó érzések nem hangolódnak rá az Én-Te-kapcsolatra, hanem integrálatlanok, a kliens elvesztődik a fenyegetettségi rendszeréhez kapcsolódó nyomasztó érzések átélésében. Érzelemszabályozó rendszerei nincsenek egyensúlyban. Nem érzékeli sem a saját Én-jét, sem a terapeutát Te-ként. Következésképpen az Örökkévaló Te jelenlétével sincs tisztában.

A terapeuta azonban a harmadik találkozástípusban van (az olyan találkozásban, amelyben az Én-Az kapcsolatot az Én-Te kapcsolat "öntözi" és "termékenyíti", T3), és ebben a típusú találkozásban marad szinte a koreguláció teljes folyamata alatt. A zöld rendszere fejlett, képes a másik két rendszere szabályozására. Érzelemszabályozó rendszerei kiegyensúlyozottak.

Minden pszichikai képességét az Én-Te kapcsolat érdekében használja fel a saját Én-jével és a kliensével való kapcsolatban. Ha a terapeuta elgondolkodik tapasztalata spirituális dimenzióján, rájöhet, hogy szándéka összhangban van az isteni szándékkal: hiteles és gyógyító kapcsolatot teremteni önmagával és kliensével.
A terapeuta tükörneuronjain keresztül a kliens piros rendszere aktiválja a terapeuta piros rendszerét. Rezonál a kliens érzéseire, és figyelmes és tudatos a saját piros rendszerének és a kliens piros rendszerének jelzéseire.

A második szakaszban a terapeuta, tudatosítva ezeket a jeleket, elkezdi gyakorolni az önegyüttérzést, így növelve zöld rendszerének aktivitását. Szelíddé és jóindulatúvá válik önmagával szemben. Azáltal, hogy felismeri saját szükségleteit, tudja, hogyan növelheti nyugtató rendszere működését. Abban a pillanatban, amikor a terapeuta észreveszi a piros rendszere aktiválódásának jeleit, a saját Én-je felé fordul. Ebben a pillanatban a megtestesült Én-Te találkozás pillanata következik be a saját Én-jével (T2).

Ha a terapeuta elgondolkodna az Én-jével való kapcsolatának spirituális dimenzióján, rájöhetne, hogy az önmegnyugtatásra irányuló szándéka összhangban van az isteni szándékkal, hogy vigaszt nyújtson neki.
A harmadik szakaszban a terapeuta zöld rendszere egyrészt elkezdi szabályozni a piros rendszerét (T3), másrészt a kliens tükörneuronjain keresztül hozzájárul a kliens zöld rendszerének aktiválásához.
A spirituális dimenzióban a terapeuta tudatára ébredhet annak, hogy a kliens öngyógyító képességének fokozására irányuló szándéka és tevékenysége összhangba kerül az Isteni szándékával és tevékenységével, hogy hozzájáruljon a kliense gyógyulásához.

A negyedik szakaszban a terapeuta piros rendszerének aktivitása csökken. A kliens zöld rendszere aktiválódik, a kliens a harmadik találkozástípusba (T3) lép, zöld rendszere elkezdi szabályozni piros rendszerének aktivitását.

Ebben a szakaszban a kliens kezd képessé válni arra, hogy reflektáljon tapasztalata spirituális dimenziójára. Ha a spirituális dimenzió tudatosítása bekerül a terápiás szerződésbe, akkor lehetővé válik ennek a dimenziónak a feltárása a terápiában. A zöld rendszerhez kapcsolódó vigasztaló és affiliatív képességek szándékai és cselekedetei összhangban vannak az isteni szándékkal és cselekvéssel, hogy megnyissák a klienst a saját Én-jévelnel és a terapeutával való találkozásában az Én-Te kapcsolat által "öntözött" és "megtermékenyített" Én-Az kapcsolat (T3) előtt.

Az ötödik szakaszban a kliens piros rendszerének intenzitása csökken. A terapeuta és a kliens is a harmadik típusú találkozásban van (T3). Az érzelemszabályozó rendszerek kiegyensúlyozásával a piros rendszerhez kapcsolódó érzések integrálódnak a kliens pszichéjébe. Ez az integráció megnyitja a kliens számára az Énnel, a terapeutával és az Istennel való hiteles találkozást, amelyben a kliens minden neurofiziológiai és pszichés képességével és folyamatával kapcsolatba tud lépni. Az ilyen hiteles elköteleződés a találkozás harmadik típusát (T3) jellemzi.