Igen és nem

Többféleképpen lehet igent és nemet mondani.

Elterjedt az a gyakorlat, hogy az igent kedves hangnemben, mosolygósan mondjuk; a nemet, felemelt hanggal, elutasító tekintettel, gesztusokkal kísérjük. Ez ösztönösen fakadhat belőlünk, hiszen, amikor nemet mondunk valakinek, akkor többé-kevésbé tudatosan valamilyen értéket védünk, ez pedig a támadó-védekező üzemmódba helyez minket. Amikor igent mondnunk, akkor gyakran a kapcsolatért tesszük, hogy a másik emberrel mélyebben, biztonságosabban kapcsolódjunk.

Mégsem szükségszerű, hogy a kimondott nemek kemények, netán agresszívek legyenek. Mondhatunk nemet kedvesen, mosolygósan, ragyogó szemekkel, mégis őszintén. Ebben segíthet ha miközben egy konkrét dologra nemet mondunk, önmagunkban mélyen kapcsolódunk a másik ember életének igenléséhez. Kapcsolódunk ahhoz a meggyőződésünkhöz, hogy az általunk kimondott nem itt és most – legjobb tudásunk szerint – az a mód, ami leginkább a javunkat, a másik emberrel való kapcsolatunk, s talán a másik ember javát szolgálja. Ez a gyöngéd és szeretetteljes nem így egyrészt az életigenlésünk kifejezőjévé válik, másrészt magában hordoz egyfajta őszinte szomorúságot, hogy a nagyobb jóért, valóban lemondunk egy kisebb jóról, és ezzel akár fájdalmat is okozhatunk a másik embernek. Együttérzést a másik ember fájdalmával, amelyet a nemünk okoz neki.

Az ilyen nemet mondás építő, jótékony hatású, érett és egészséges határhúzás. Nem egy konkrét dologban, és igen önmagamra, a másikkal való kapcsolatomra, a másik ember személyére.

Így mondani nemet mély emberi érettséget feltételez. Egymásnak ellentmondó érzelmek elviselésének képességét, az őszinte életigenlésre való megnyílást, a valósággal való bátor szembenézést.

Aki csak kívülről próbálja utánozni, csak technikailag megvalósítani azzal, hogy gyakorolja, hogyan mosolyogjon, hogyan maradjon hangszíne lágy, hogyan ragyogjanak a szemei miközben nemet mond, de belül nem éli át az életigenlést, nem néz szembe azzal a fájdalommal, ami a nemet mondásából fakad, nem vizsgálja meg, hogy a nemet valóban a nagyobb jóért, és nem pedig menekülésből mondja, az nagyon sokat rombol és pusztít. Groteszkség sugárzik egész lényéből, megcsúfolja és megkérdőjelezi a hitelességét a nemet mondás azon formájának, amely nem kapcsolódik össze a keménységgel és agresszivitással. Talán kevesebb sebet okozna, ha durván mondana nemet...